Másnap reggel Moonlight egyszerű fehér ruhában sétált ki a Lord hatalmas, füves edzőpályájára kezében ezüstös kardjával. Hosszú hajába belekapott a friss, reggeli szellő, arcát pedig a felkelő nap sugarai cirógatták meg. A távolba meredve figyelte, ahogy a fekete varjak felröppennek és a napfényt kerülve az magas fa árnyékába húzódnak. Ezután a kardjára pillantott, egyetlen hűséges társára, aki mellette volt szép és borzalmas pillanatokban is.
Moonlight világéletében magányos nőként élte életét. Egyedül egy cél vezérelte, és az népének jóléte volt. Most hogy népe szabaddá vált, úgy érezte teljesen felesleges a léte. Nagyot sóhajtott, majd ismételten az égre tekintett.
Elmélkedését egy ismerős női hang törte meg. Egy olyan hang, amit jobb lett volna, ha soha többet nem hall, de mindez Chaos földjén teljesen elkerülhetetlennek bizonyult.
- Szóval a nagy királynőből véglegesen szolga lett. Ezt nevezem... - kacagott fel a vörös hajú, magas nő.
Moonlight lassan felé fordult és farkas szemet nézett a vörös dámával. Lady Blood gúnyosan elmosolyodott, majd végigmérte az előtte állót.
- Esélyed sincs arra, hogy Chaos testőre legyél -tette csípőre a kezét - Chaosnak csak egy testőre van, és az én vagyok! Oh, és természestesen egyéb szívességeket is teszek neki.
- Nem érdekelnek a részletek, Blood. Inkább áruld el nekem, mit keresel itt? -kérdezte nyersen a kisasszony.
- Nekem itt inkább van keresnivalóm, mint neked, holdvilágképű -ekkor előrántotta vörös kardját, és a nőre szegezte - Meglepetés... úgy gondoltam mielőtt jönnének a kiképzők szépen elagyabugyállak és megetetlek a varjakkal. Chaos is hálás lesz, ha egy akadállyal kevesebb lesz az útjában. Szegény még nem tudja, hogy mekkora hibát követett el azzal, hogy idehozott téged.
- Csak és kizárólag népem miatt vagyok itt. Chaoshoz semmi nem köt, mielőtt azt hinnéd... - reagált higgadtan Moonlight.
- Ajánlom is! -mondta morcosan a nő - De most lássuk, mégis mit tudsz, Moonlight! Küzdj meg Chaos testőre ellen, ha mersz! - azzal támadóállásba helyezkedett.
Moonlight nagyot sóhajtott, majd kardjára tekintett. Lehúnyta szemeit, és koncentrálni kezdett. Haja ismételten földigérőre nőtt, szárnyait szélesre tárta majd ahogy kinyitotta szemeit, azokon végigjátszódott egy pillanat alatt a hold összes fázisa... egy negyed, egy fél, egy telihold... majd fogyni kezdett, mígnem két újhold tekintett Lady Bloodra: két sötét barna szempár.
Blood is készen állt a nagy összecsapásra. Zöld szemei sárgára váltottak, körmei hosszúra nőttek, hosszú éles szemfogai pedig megcsillantak a napfényben.
- Csak gyere, ha mersz... -sziszegte Blood, majd meg se várta Moonlightot, hogy elhelyezkedjen, azonnal nekiesett.
A Holdkirálynő hárította a hirtelen jött csapást, ám nem kevés energiájába került mindez. Visszalökte heves ellenfelét, majd ellentámadásba ledült. A két kard ismét összecsattant, éles hangot adva. Blood fanyarul Moonlightra nézett, kitárta denevérszárnyait, majd egy hatalmas suhintással belevágott a Hold kisasszony testének jobb oldalába.
A nő felordított, majd szemei ismét felvillantak, ahogy az előbb. Szemében megjelent az első negyed... maga sem tudta mi játszódik le benne, de érezte, hogy erősebb. Megugrott, és gyorsaságát kihasználva viszonozta a vágást. Blood hátán egy pillanat alatt egy hosszú sérülés húzódott. A fájdalomtól dühösen felsikított, majd nagyokat szuszogva Moonlight felé kapta a fejét.
- Te kis senki.... -ordította dühödten, majd ismét nekiesett a nőnek.
Moonlight szemében ekkor már egy fél hold világított. Könnyedén hárította Blood bármelyik támadását. Teljesen önkívületi állapotban volt, nem volt önmaga. Vér kisasszony érezte, hogy ellenfele jóval erősebb, mint pillanatokkal ezelőtt. Nem egy megrendült nőt látott maga előtt, hanem egy kitünő formában lévő harcosnőt. Hirtelen megálltak egymás előtt... végigmérték egymást. Blood száját tátotta, amikor megpillantotta a félhold alakú szemeket.
- Mi a szar? -káromkodta el magát a vámpír - Mi a szar van a szemével?
Moonlight komoly maradt, és hűvös. Kardját tartó kezét a magasba emelte, és lenézően Bloodra nézett. Ahogy szemében telihold lett, úgy súlytott volna le rá irdatlan erővel...
...ám valaki megfogta a csuklóját...
És ez a valaki Lord Chaos volt...
- Lassan a testtel, Moonlight kisasszony!
Blood megörült vezérének, majd heves hálálkodásba kezdett.
- Ahm, Lordom... kérlek, öld meg őt... ki akarta oltani az életem!
Chaos lassan Lady Bloodra tekintett, mialatt még mindig Moonlight csuklóját szorította. Szemei inkább voltak haragosak, mint nyugodtak.
- A sebzett vad mindenre képes, Blood. Ugyanakkor hatalmasat csalódtam benned. Megmondtam, hogy ne provokáld Moonlightot, és kardot se emelj rá. De te megszegted a parancsom.
- Na de... most... akkor... -hebegett a nő idegesen.
- Most az lesz, hogy elindulsz a gyengélkedőbe, bekötik a sebeid. Utána mindent megbeszélek veled.
Moonlight szemeiből eközben kihunyt minden fény. Kezéből elszállt az erő, majd megrázta fejét. Mintha felébredt volna egy rövid, de mégis intenzív álomból... amit maga sem értett igazán. Amit látott, az Chaos volt, és a vérben ázó Blood... rémülten kapkodni kezdte a levegőt, majd kérdőn Chaosra tekintett.
- Átment a kiképzésen, Lady Moonlight... oh, és... Blood után szeretnék önnel négyszemközt beszélni. Komoly előléptetésre számíthat...
