A lázadó

Másnap reggel Moonlight egyszerű fehér ruhában sétált ki a Lord hatalmas, füves edzőpályájára kezében ezüstös kardjával. Hosszú hajába belekapott a friss, reggeli szellő, arcát pedig a felkelő nap sugarai cirógatták meg. A távolba meredve figyelte, ahogy a fekete varjak…

Chaos karjában a Lady-vel érkezett meg a fekete kastély nagy, faragott tölgyfa ajtajához. Intett egyet a kezével mire a hatalmas nyílás szabaddá vált. Moonlight-ot letette a földre, majd bevezette az épület monumentális fogadótermébe. A mennyezetről a fényt szivárvánnyá…

Lady Moonlight mélyen a Lord szemeibe nézett, majd kihúzta magát és határozott választ adott neki:- Népem szabadságának érdekében, lemondok rangomról, és ezennel az az ön katonája leszek.- Pompás... -mosolyodott el a Lord, majd lassan közeledni kezdett a nő felé. Szemeivel…

-Pontosabban kiért. Önért harcoltam, csakis önért. Nagyon megtetszett a tüzessége, bátorsága, céltudatossága. Szeretném, ha nekem dolgozna, a közvetlen őrségemben. Sok lehetőséget látok önben Lady Moonlight.-Még mit nem! Ezt nem gondolhatja komolyan? Soha nem fogok önnek…

 Lady Moonlight véresen komolyan vette a párbajt a Lorddal. A tét népének szabadsága volt, és ez neki mindennél, és mindenkinél többet ért. Kicsi kora óta folyamatosan edz karddal, ezért is rendkívül technikás és cseles harcos vált belőle az évek alatt. Messziről inkább…

- Habár nem kenyerem a felesleges beszéd, most mégis megkérdem utoljára. Nem akarja rögtön feladni? Nem szeretném, ha a gyönyörű arcában feleslegesen esne kár.- Lord Chaos, ön nem vesz engem komolyan. - válaszolt Lady Moonlight szemének vészjósló pillantásával kísérve…

Talpig feketében volt... hosszú-szárú, magassarkú, lakk csizma, nets combfix, csatos miniszoknya, dekoltált felső. Mindehhez komoly tekintet és hosszú sötét haj párosult. Arcának bal oldalán egy hosszabb, még véres vágás húzódott. Határozottan haladt előre a kövesúton…