Lord Evil egy ijesztő mosoly kíséretében végigmérte Lord Chaost és Lord Sunshinet. Két erős férfi állt előtte, akik két külön oldalon álltak, de jelenleg mindkettejüknek egy célja volt: megvédeni Moonlightot.
- Régen találkoztunk... Lord Sunshine. Akkor még nem is voltál Lord... csak Sir Sunshine.
- Az már valóban régen volt, Lord Evil. Azóta nagyon sokat edzettem, és tovább léphettem a Lordok szintjére. Immáron mindenki, ismétlem mindenki akit megismertél évekkel ezelőtt átlépte a Lady és Lord szintet.
- De hátra van még egy szint. Amit eddig még egyikünk sem sikerült elérnie. Ezt itt mindannyian tudjuk. És én tudom... pillanatok alatt elérném a következő szintet, ha Moonlight az enyém lehetne.
- Vagyúgy! Szóval az ereje kell a kisasszonynak. Gondolom Chaos te is ezért tartottad fogva a Ladyt.
- Már régen elszívtam volna az összes erejét, te ostoba, ha ez lett volna a célom! -váltott közvetlen hangnemre Chaos.
Régen ugyanis Chaos és Sunshine nagyon jó barátok voltak. Sokat időt tötöttek együtt, edzettek, kutattak ha arra volt szükség. Ám azonban útjaik elváltak. Két külön oldal legfelsőbb képviselőivé nőtték ki magukat, és evégett egy jó ideje nem is beszéltek rendesen.
- Ki tudja mikorra tartogattad. Kicsit még gondoltad erősíted, aztán veszed el az erejét. Ismerlek ám, tudom jól, hogy maximalista vagy.
Lord Evil jót nevetett Sunshineon. Nevetségesnek találta a férfit, szerinte kormányzásra és harcosnak is egyaránt alkalmatlan volt. Lenézően Sunshinera tekintett, majd egy hirtelen és gyors mozdulattal nekiesett éles, veszélyes fegyverével.
Sunshinet meglepte a támadás, és mivel lekötötte a Chaosszal való kommunikáció nagyon csúnya vége lett Evil akciójának. Még mielőtt Sunshine bármit csinálhatott volna a gonosz harcos jó erősen hasbaszúrta. A Rend vezetőjének testét borzalmas fájdalom járta át, szemei elkerekedtek, majd vért kezdett köpködni. Próbált volna visszavágni, de érezte, erre ereje nincsen. Kezéből kiesett kardja, szemeit lassan lehunyta, majd élettelenül borult Evil kardjára.
Chaos szemei összeszűkültek, és kardjainak markolátát keserűséggel, egyre erősebben szorította. A Rend oldalának vezetője pillanatok alatt került át a túlvilágra. Evil vigyora csak szélesedett, amikor a földre folyó tűzpiros vért nézte. Imádta a vér színét és szagát, mert többségében ez a győzelmét jelentette. Egy gyors mozdulattal kirántotta kardját a férfi testéből, majd suhintott kettőt vele a levegőben.
- Undorító vagy, Evil... - jegyezte meg Chaos mérgesen.
- Nem kell bókolgatnod Chaos. Ha gondolod a barátod után küldhetlek. Elvégre ez a Káosz-Rend dolog eleve nevetséges. Olyanok vagytok mind, mint az óvodások. Egymásra köpködtök, de nem is csináltok igazán semmit. Nézz csak Lord Sunshine-ra. Ne mond, hogy nem sajnálod. Látom rajtad, hogy gyászolod a legényt, pedig neked éppen hogy örülnöd kéne.
- Valahol örülök is, Evil. De valahogy nem rád akartam volna hagyni ezt a munkát!
- Most már mindegy, Chaos... és tudod mit? Tegyük át későbbre ezt a harcot. Úgy érzem van még bennünk olyan tartalék, ami csak később tör felszínre... és ezt meg akarjuk osztani egymással.
Chaos sóhajtott egyet, majd biccentett a fejével, hogy kifelé tágasabb. Evil sunyin elvigyordott, majd Moonlightra pillantott.
- Senkit sem láttalak még így védelmezni Chaos. Ha megengedsz egy jótanácsot... asszonyhoz érzelmekkel sose vonzódj. Tönkreteszik a harcosok életét... -azzal a férfi hirtelen egy tűzcsóva kíséretében eltűnt.
Chaos nem sokkal ezután, hogy érezte, hogy Evil valóban eltűnt tette el kardjait. Maszkja eltűnt fejéről, majd lassan Moonlight felé fordult. Lassan végigmérte a nőt, ahogy oldalán, mozdulatlanul fekszik. Azon a karján, amit Evil megragadott egy kisebb seb vérzett. A férfi letérdelt, feloldott a pajzsot, majd karjaiba vette a nőt. Közben fülében csengett Evil utolsó mondata: a nők tönkreteszik a harcosok életét.
Chaos szemei összeszűkültek, ám amint Moonlight elkezdett magáhoztérni, tekintete szelidebbre váltott. A nő nagy barna szemeivel lassan Chaosra nézett, és felsóhajtott.
- Evil...elment? -kérdezte erőtlenül.
- Igen, elment... -adta meg a rövid választ Chaos.
Ebben a pillanatban rontott be Lady Blood, kezében vörös kardjával. Mérgesen hadonászni kezdett vele, amikor meglátta, hogy későn érkezett.
- A csuda vigye el! Pedig úgy kikapartam volna azokat a sátáni szemeit! -őrjöngött Blood, majd vezetőjére nézett - De legalább a kis "ártatlan gyöngyszem" életben van? -gúnyolódott Blood Moonlightra célozva.
Ezt hallva a Hold királynője felpezsdült vérkeringéssel igyekezett kiugorni Chaos karjai közül, ám a férfi visszafogta.
- Nincs most itt az idő a veszekedésre. A helyzet komoly - ekkor Moonlightra tekintett - Mától én veszem át az edzést. Gyorsítunk kicsit a tempón.
Blood a halott Sunshine hült helyére pillantott...
- Minél előbb... mert szerintem a Rend oldalán kaotikus lesz kicsit a helyzet...
****
Evil már a Rend palotájának fényűző folyósóján vonult végig, karjaiban Sunshine-nal. Az őrök reszketve és döbbenten figyelték a gonosz lord menetét a tárgyalóterem felé. A szirénák hiába szóltak, a katonák meg se mertek moccani.
A tanács hiányosan ült a teremben. Lady Butterfly megtörten meredt a vibráló képernyőre, Lord Starlight idegesen tördelte kezeit, Lord Vulcano pedig szomorúan állt a hatalmas ablak előtt az univerzum mélyésébe révedve. Ő volt a Rend tanácsának legújabb és legifjabb tagja is. 20 éves, vékony testalkatú, fehér hajú férfi volt, sárga szemekkel. Ő volt Lord Sunshine kisöccse és Lady Rainbow jegyese. Érezte, hogy a Rend elveszett. Bátyja nélkül a Rend oldala csak árnyéka önmagának. Senki nem gondolta, hogy a Rend vége ilyen gyorsan elérkezik. A tanácsra nézett... rájuk sem ismert. Kétségbeesett arcok, akik vezető nélkül lelketlen alakok csupán.
Ekkor rontott be Evil. Látva a megtört Ladyket és Lordokat gonoszan elmosolyodott. Végigmérte őket, majd gonoszan megszólalt:
- Azt életben hagyom, aki önként katonámnak szegődik, és megbosszúlja Lord Sunshine halálát. Chaos ugyanis nem kímélte uratokat...
- Hazugság... nem Chaos ölte meg a bátyámat -morogta a hátát mutatva Evilnek Lord Vulcano- Hanem maga...
Evil a hang irányába fordult, majd megpillantotta a pimasz ifjút. Arcáról lelohadt a mosoly amikor látta, hogy a fiú felé se méltóztatott fordulni.
- Talán jobban tenné, ha megtisztelne a figyelmével, Lord Vulcano.
- Felejtse el, Lord Evil. Ön nem méltó a figyelmemre -ekkor fordult meg, és nézett végig a megtört tanácson.
- Látva a megtört Rendet, úgy gondolom itt az ideje megalapítanom az új oldalt...
Ezt a kijelentést követően betört a Vulcano melletti ablak, és egy szivárvány ruhás, szőke lány ugrott be rajta. Ránézésre alig nézett ki 16 évesnek. Ő volt a tehetséges és fiatal Lady Rainbow. Határozottan megfogta Lord Vulcano kezét, majd várta, hogy szerelme folytassa a mondatot:
- ...ami nem is annyira új. Ezennel a Sors oldalát ismételten életre hívom. Amint elég erőm és katonám lesz, kiállok ellened Lord Evil... és megbosszulom testvérem halálát... -ekkor Rainbow erejének segítségével elteleportáltak a teremből.
Evil mérgesen morrantott egyet, majd a csonka tanácsra pillantott. Gúnyosan végigmérte őket, majd az asztalra csapott.
- Mától a Rend vezetője én vagyok. Aki az én parancsomat a jelenlévők közül nem teljesíti, az halállal lakol. Ígérem, hogy kiemelem a Rendet, a mélyből, és segítek legyőzni Lord Chaost és az embereit... akiket zsigerből gyűlölök...
Lady Butterfly kikapcsolta a tönkrement számítógépet, lassan felállt a helyéről, és fejet hajtott Lord Evil előtt. Őt követte Lord Starlight és a többi jelenlévő Lady és Lord. Ezt a látványt várta Evil... ez az, amit egykor a Sors Lordjaival és Ladyeivel nem tudott elérni. Egy gyengébb oldal kellett, egy olyan, ami csak vezetővel képes igazán működni.
Új időszámítás vette kezdetét... az univerzumnak még messze nincs meg a legfelsőbb vezetője. Vajon melyik oldal veszi át a hatalmat. Az új Rend, melynek könyörtelen és rettenthetetlen vezetője Lord Evil? Vagy talán az ismét megalakult és sok reményt ígérő Sors Lord Vulcanoval az élen? Esetleg Lord Chaos oldala, a sötétség és a bátorság képviselői?
Az univerzum története még messze nem érte el csúcspontját...
